Márai Sándor: Idegen emberek

Ez volt a 10. elolvasott Márai-kötetem, azt veszem észre, hogy kis szünetek után mindig nála kötök ki, lenyűgöz, ahogyan, amiről Márai ír, az egyik kedvenc magyar írómmá avanzsált már az első olvasott regényei után.

Sajnos az Idegen emberekkel megküzdöttem...
A téma és a stílus is megnehezítette az olvasást, az egész könyv olyan, mint egy mélabús, esős délután, amikor csak néz ki az ember az ablakon, és valahogy távolinak tűnik az egész világ, minden mozdulatlan, tompa és szürke.

A regény egy 27 éves, filozófiából doktorált magyar emigráns férfiról szól, aki a történet elenyésző részében Berlinben, a továbbiakban pedig Párizsban próbál boldogulni az I. világháború után.
Sok érdekes gondolat van a könyvben az emigráns lét mivoltáról, hogy milyen, amikor tudatosul az emberben a magyar mivoltának fogalma, gondolata, és az is tetszett, ami mind magyar főhősünk, mind a regény másik fontos szereplője Éva fejében sokat motoszkált, hogy vajon miben különbözik tőlük egy "idegen" ember, ő hogyan öltözködik, hogyan szeret... (Évára - aki egyébként francia, és sosem tudjuk meg az igazi nevét, csak a főszereplő által ráaggatottat - még visszatérek később, ő alapvetően meghatározta a főszereplő sorsának alakulását a regényben.)

Az idegenség érzését hol enyhítik bizonyos történések - egy új magyar ismeretség a szobrász Borsi személyében -, hol felerősítik - főszereplőnket például töröknek nézik a szeme miatt, egy ideig pedig Jan Vaclavként létezik -, de alapvetően nagyon magányos dolognak bizonyul emigránsnak lenni egy idegen országban, nem hiába gondol regényhősünk annyit arra, hogy visszamegy a hazájába, és tanító lesz Gyarmaton...
De valami mindig visszatartja, főleg a Dôme-ban összeverődött társaság és az ott megismert nő, akinek olyan ismerős a keze - mint később kiderül, a nőnek is ismerős volt az ő keze -, és akivel azután valamiféle viszonyba is kerül, ami meghatározza aztán a regény végét, hogy Franciaországban marad-e a regény hőse, továbbáll egy másik országba, vagy hazamegy Gyarmatra tanítónak, de ezt már igazán nem árulom el. :)

Összességében érdekes regény az Idegen emberek, de túl későn kezdtem közel kerülni a főszereplőhöz, az első kötet harmadik személyű elbeszélése valahogy túlságosan távolivá teszi őt, a második kötetben így már - hiába tetszett jobban, hogy az ő elbeszéléséből tudjuk meg a történéseket, ahogyan leír magának mindent, ami történt - nem tudtam annyira együtt érezni vele az Évával való történések, a valamiféle haza utáni honvágy stb. miatt.

írta: Dün - 2011. március 2., szerda | magyar irodalom, _szépirodalom, 2011 könyvei

Főoldalra | 0 komment »

Könyvcímes körbeblogolás

Az van, hogy olyan jó könyveket adtok válasznak a fent nevezett játékban, hogy muszáj vagyok itt összegyűjteni a posztok linkjeit és később átbogarászni várólista bővítés céljából.
(Remélhetőleg más nem kezdte még el összegyűjteni a linkeket, ha igen, csak szóljon és már hagyom is abba. :)

Naszóval az eddigi játszadozók:

Elolvasom »

írta: Dün - 2010. december 7., kedd |

Főoldalra | 10 komment »

Könyvcímekben a válaszok

Ahogy az utóbbi időben már megszokhattátok, újra egy játék miatt születik bejegyzés, ezúttal Jucc passzolt tovább egy jó kis kérdezz-feleleket.
Nem mellesleg pedig végre sikerült kicsit kikupálnom a blogot, még mindig sok munka van a belső oldalakkal, valamint a linkek is folyamatosan bővülnek, de a főoldal már olyan, ahová szívesen jövök vissza bejegyzést írni. (Ez volt ugyanis az egyik ok, hogy hanyagolva volt szegény blog: a külseje.)
Szóval remélhetőleg ezentúl jóval több poszt lesz, mint nulla, meglátjuk.
Addig is, az említett játék, aminek lényege, hogy abszolút könyvekről szól, minden kérdésre egy könyv a megfelelő válasz. :)

01 – A múlt év legjobb könyve:
Carlos Ruiz Zafón: Angyali játszma

02 – Több, mint 3 alkalommal olvastad:
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

03 – Kedvenc könyvsorozat:
Lawrence Block Bernie Rhodenbarr-sorozata

04 – A sorozat kedvenc része:
A betörő, aki eladta Ted Williamst

05 – Boldog leszel ettől a könyvtől:
Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál

06 – Szomorúvá tesz:
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

07 – Leginkább alulértékelt könyv:
Jókai Mór: Az arany ember

08 – Túlértékelt könyv:
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

09 – Amiről azt hitted nem fogod szeretni, de végül mégis:
Asbóth János: Álmok álmodója

10 – Kedvenc klasszikus:
Lev Tolsztoj: Anna Karenina

11 – Ami nagyon nem tetszett:
Italo Calvino: Az egymást keresztező sorsok kastélya

12 – Amit valaha szerettél, de most már nem:
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

13 – Kedvenc író:
Alessandro Baricco

14 – Kedvenc könyv az írótól:
Tengeróceán

15 – Kedvenc férfi karakter:
Bartleboom professzor

16 – Kedvenc női karakter:
ezt passzolom, így hirtelen

17 – Kedvenc idézet a könyvből:
„ha időt adsz az életnek, könyörtelen, különös fordulatokat vesz:
és egy szép napon azt látod, hogy már csak úgy lehetnek vágyaid, ha bajt okozol velük magadnak”

18 – Csalódtál benne:
Ljudmila Ulickaja: Szonyecska

19 – Legjobb adaptáció:
Shakespeare - Sok hűhó semmiért

20 – Kedvenc romantikus:
Gárdonyi Géza: Ida regénye

21 – Gyerekkori kedvenc:
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

22 – Kedvenc saját könyved:
Márai Sándor: Füves könyv

23 – Régóta el akarod olvasni, de még mindig nem került sorra:
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

24 - A könyv, amit bárcsak többen olvasnának:
Thomas Wharton: Szalamandra

25 - A karakter, akivel leginkább tudsz azonosulni:
Rob Fleming

26 - A könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásodat valamiben:
Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami

27 – Legmeglepőbb befejezés vagy csavar a történetben:
Borisz Akunyin: Azazel

28 – Kedvenc könyvcím:
Ha egy téli éjszakán egy utazó

29 – Mindenki utálta, kivéve te:
Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma

30 – Abszolút kedvenc könyv:
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Ez ilyen nemmuszájtovábbadni játék, úgyhogy nem kötelező kitölteni sem. :)
Akiket felkérek azért:
Ficka, Zenka és Norin

írta: Dün - 2010. december 5., vasárnap |

Főoldalra | 9 komment »

Ötötötötöt

Most komolyan, mit mond az el rólam, a blogomról, a könyves blog iránti hajdani elhivatottságomról, hogy már csak a játékok alkalmával írok bejegyzést...? :(
Ezúttal az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár által elindított lavinát görgette felém ficka, zenka, Ildy és Christina, köszönöm szépen egyébként, legalább a játékoknak hála még nem pusztult ki a blog...

A játék ugyebár a megadott szavaknak kb. 25 továbbival való bővítése, avagy lássuk, nekem mi jut eszembe róluk (igyekeztem egyelőre nem elolvasni a többiekét, hogy ne kerüljek befolyásoltság alá, szóval bármiféle egyezés a véletlen / a tudatalattim / az azonos gondolkodás / rajtam kívül bárki és bármi más műve :) :

1. olvasás

- lételem, átlényegülés, képzelet, megváltás, különcség

2. kortárs magyar irodalom

- modern, szókimondó, letisztult, lelemény, ismerős

3. e-könyv

- idegen, szagtalan, unalmas, rideg, helytakarékos

4. könyves blogok

- információ, kapcsolat, napindító, forrás, ösztönzés

5. könyvtár

- tér, tudás, közösség, csend, csodaország

írta: Dün - 2010. szeptember 24., péntek |

Főoldalra | 2 komment »

Elmaradás bepótolva, avagy köszönök és ajánlok

Ez is eljött, eleget teszek "kötelezettségeimnek", amiket nagyon köszönök cserinek, patriciának, Mónikának, Ildikónak, fickának, Christinának és meseanyunak!

Nem is tudjátok, mennyire jól esik, hogy bár a blogot túl sokat hanyagolom - legnagyobb részt köszönhető ez a Molynak, inkább értékeléseket írok manapság, legfeljebb hosszabban... - mégis van, aki gondol rám egy-egy ilyen körbeposztolósdinál :)
[Főleg, miután még a legutóbbi I love books fedőnevű, 3 könyvet ajánlós-at sem csináltam meg... Na most bepótolom rögtön tíz ajánlással :)]

Szóval. Kaptam egy ilyen Kreatív blogger díjat, ni:

Jócskán csalni fogok, de ennyi jár, lévén az utolsó vagyok, aki még ilyen posztot ír, mindenki letudta már. Szóval megköszöntem, linkeltem, kitettem a logót, de nem adom már tovább senkinek, egyrészt már mindenki megkapta, másrészt nem is szeretek rangsorolni, a linklistámban szereplő összes bloggert szeretem olvasni és kreatívnak tartom. 7 dolgot pedig azért nem írok magamról, mert egyszer már írtam, és az is unalmasra sikerült, nincs bennem semmi különleges, főleg nem hétszer :)

Aztán. Ezt a bejegyzést lassan egy hónapja írom, mindig kicsit bővítgetem, hátha így kész lesz egyszer, s az eltelt idő alatt kaptam egy ilyet is fickától:

Nagyon köszönöm Zsófi :)

(Mondanom sem kell gondolom, hogy a továbbadással megint elmaradok. Ígérem, ha újra kapok egy díjat, majd időben posztolok róla és tovább is adom :)

Lássuk inkább a másik dolgot, ajánlani 10+1 olvasott könyvet. Ez talán menni fog. :)
Felosztottam őket különböző kategóriákra, megkönnyítendő a magam és a mások dolgát.

Klasszikusok

I) Jókai Mór: Hétköznapok - Aki szerette Az arany embert, vagy egyáltalán Jókait, annak ajánlani sem kell, csak megemlíteni, hogy tessék elolvasni Jókai első regényét.
Fordulatos, sokszereplős, egyszerűen Jókai.

II) Petőfi Sándor: Útirajzok - Ott van persze Az apostol és társai, de talán ez az eddigi kedvenc prózám Petőfitől; helyekről és persze önmagáról emberien és érdekesen.

Érdekesek

III) Jókai Anna: 4447 - Rendkívül olvasmányos családtörténet, nyomasztó, felkavaró, és mégsem lehet letenni, kiszállni belőle... Pont mint az élet.

IV) Anthony Bourdain: A konyhafőnök vallomásai - Ezzel rögtön (film)sorozatot is ajánlok (Nima, mindenképp kukkantsd meg! :), ugyanis konyhafőnökünk eszméletlen életéből rövidke, ám annál jobb sorozat is készült Kitchen Confidential címmel. Kaja és ami mögötte van, eszelős poénokkal a tetején.

Mulatságosak

V) Darvas László – Felvidéki András: Grotex - Mókás versek, átköltések, megtoldva a szerves részüket képező vektorgrafikákkal... Egyedi, szórakoztató és on-line is olvasható itt.

VI) Boris Vian: Kalandárium - Ezt csak erős idegzetűeknek, no nem rémséges, csak rettenetesen fárasztó és abszurd, olyan mint egy favicc-maraton, de aki a műfajt szereti, kedvelni fogja, aki kevésbé, az is talál benne nevetnivalót.

Elgondolkodtatóak

VII) Márai Sándor: Panaszkönyv / Medvetánc - Tárcák a nagy kedvencemtől. Rövid, velős, de szíven ütő írások a leghétköznapibb dolgokról, olykor hétköznapian, máskor emelkedetten.

VIII) John Grisham: Ha ölni kell - Carl Lee Hailey megöli a kislányát bántalmazó @#^>- at. Bűnös? Nem bűnös? Önbíráskodó? Hős? Mindenki elgondolkozhat rajta, és sok más komoly - faji, emberi... - kérdésen.

"Muszájok"

IX) Kőrössi P. József (szerk.): A könyvember - A legújabb kedvenc sorozatom egy darabja, ezúttal novellák a könyvről, olvasásról. Hétköznapi és különleges történetek nagy íróinktól, arról mit, hogyan, miért... szeretnek olvasni.

X) Bächer Iván: Levélregény - Egy nyugdíjas magyartanárnő levelei egykori szerelmének, tele írókkal, idézetekkel és szeretettel...

+I) Nem tudom kihagyni, hogy ne Thomas Wharton Szalamandráját ajánljam +1-nek, hiába, szívügyem ez a történet. De erről már regéltem itt, úgyhogy most nem teszem :)

írta: Dün - 2010. augusztus 24., kedd |

Főoldalra | 16 komment »